Zsolt. 57:3 - A felséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki mellém áll.
Néhány évvel ezelőtt, 2001-ben, az egész világot sokkolta az Egyesűlt Államokbeli Ikertornyokat ért terrortámadás. Utána következett az Iráni földrengés, aztán a tsunami, stb, olyan események melyekben emberek tízezrei haltak meg. A világ akkor feltette a kérdést, hogy vajon Istennek része volt-e a katasztrófákban. A Bibliának van válasza erre a kérdésre, de nem tudom hányan hajlandóak azt meghallgatni.
A Biblia szerinti hit lényege az, hogy elhidd Istent az írott Szó szerint. Isten Szava tartalmazza a világos választ ezekkel a dolgokkal kapcsolatosan.
Ennek a Bibliai tanulmánynak az előtétele mélyen a Szentírásban gyökerezik, és eképpen hangzik: az ehhez hasonló események nem véletlenek. Ezért vágyok hangos szóval kiáltani, hogy az ilyen események, válságok, félelmetes helyzetek közepette az egész világ meghallja a zsoltáros szavait a Zsolt. 96:10-ből: “Mondjátok el a népeknek, hogy uralkodik az ÚR! Bizony, szilárdan áll a világ, nem inog. Igazságosan ítéli a népeket.” Zsolt. 93:1; 97:1; 99:1. Ez az ismétlés nem véletlen; szükség van arra, hogy gyakran halljuk ezeket a szavakat.
Ennek a Bibliatanulmánynak a témája Isten gondviselése az egész életben.
Egyes teológiailag fontos szavak ritkán fordulnak elő a Bibliában. Szentháromság, mindentudás, testélétel, szuverenitás – ezek a szavak nem jelennek meg a Szentírásban, de visszatükrözik a Biblia tanítását. A gondviselés is csak egyszer fordúl elő, de Isten gondviselésének alapelve vagy fogalma – tanításban és példákban – betölti a Bibliát.
Mi a gondviselés? Mit feltételez a gondviselés? Milyen eseményeket foglal magába a gondviselés? Mi a gondviselés jelentősége? Milyen szerepet játszik az emberi történelemben? Milyen szerepet játszik a te életedben? Milyen gyakorlati hatása van az Istennel való kapcsolatodra? Ezekre, és ezekhez hasonló kérdésekre adunk majd választ a tanulmány folyamán.
A téma természete
Isten gondviselése nem egy érdekes elmélet vagy egy elvont teológiai fogalom. Ez egy gyakorlati doktrína, amely mélységesen befolyásolja a keresztyének életét, kiváltképpen mikor kellemetlen eseményekkel szembesülnek. Végig a Szentírásban, Jóbtól Jézusig, a prófétáktól Pálig, az élet tragédiáira és győzelmeire, mind Isten gondviselésének tanítása alapján válaszoltak.
A gondviselés doktrínájának tanulmányozása rendkívul nehéz kérdéseket vet fel. Véges teremtmények vagyunk, akik vajúdunk megérteni azokat a dolgokat, amelyeket a végtelen Isten visz véghez. Az Ő útai és gondolatai messze felette vannak a mieinknek, ahogy ezt kijelentette Ézsaiás 55:8-9-ben, “Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” De az Ő útait kijelenti a Szentírás, még ha nem is teljesen. És az Ő útai mindig, mint Ő maga is, egyenesek és jók.
Az első lecke folyamán felvetünk több elméleti kérdést, melyekre későbbi leckék alkalmával fogok válaszolni. A gondviselés témájának megértéséhez egy hosszú utazásra van szükség. Időre van szükség, hogy Isten Szava munkálkodjon szíveinkben, és hatással legyen gondolkodásunkra. A mi feladatunk az, és szükségünk van arra, hogy elménket Isten elméje után igazítsuk, hogy Hozzá hasonlóan gondolkodjunk.
De a gondviselés tanulmányozása személyes kérdéseket is felvet. A valódi élet, annak konkrét tapasztalataival nem csupán egyszerű kiváncsiságokat vet fel, hanem valós aggodalmakat. De a Biblia világos válaszokat tartalmaz ezekre a valós és gyötrő életproblémákra. A kérdés mely végig fog kisérni a tanulmányon az, hogy vajon meghajlunk-e alázattal ezek a válaszok előtt. A probléma nem az, hogy össze tudjuk-e egyeztetni a válaszokat értelmünk logikájával, vagy tapasztalatainkkal, hanem hogy a válaszok megalapozottak-e biblikusan. Alá fogjuk vetni magunkat ezeknek a konklúzióknak?
A tanulmány célja
Ennek a Bibliatanulmánynak a fő célja az, hogy szembesítsen minket Isten Szavával a gondviselés tanát illetően. Az Szentírásé az utolsó szó. A Szó hitet eredményez (Róma 10:17) és megfelelően felkészíti a lelkeket, hogy ellenáljanak az eretnekségeknek és a kísértéseknek (Ef. 6:17b).
Végig fogjuk követni Isten gondviselését a Biblia oldalain, áttekintve a Biblia történelmének nagy időszakait – az ősatyák kora, a kivonulás, Kánaán meghódítása, a bírák, a királyság, a királyság helyreállítása, az evangéliumok (Krisztus élete) valamit az első gyülekezet korszakát (Ap. Csel.). Megemlítjük Isten gondviselésének példáit a történelemben, majd aztán lefordítjuk ezeket az igazságokat a mi jelenlegi, itteni életünkre.
Felhívás
Egyetlen egy tanulmány sem volt ilyen mély és személyes hatással az életemre, nem eredményezett erősebb bizalmat Istenben, abban ahogy Ő kormányozza ezt a világot, nem adott több bizalmat abban, hogy Ő irányítása alatt tart mindig mindent. Ezért meghívlak benneteket erre az Igei utazásra, hogy kövessük együtt Isten gondviselésének összetéveszthetetlen vonalát az emberi eseményekben. Isten legyen felmagasztalva szemünkben miközben megtanulunk bízni az Ő jó és bölcs gondviselésében.
Zsolt. 115:3 ”...a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.”
Zsolt. 103:19 ”Az ÚR a mennyben állította fel trónját, királyi hatalmával mindenen uralkodik.”
Ki a főnök?
Nem kezdjük egy tudományos beszélgetéssel egy teológiai elméletről. Kezdjük igazi eseményekkel, “a való világból.” Mit szóltok a következőkhöz?
1. Egy váratlan halál. Don és Jim-nek sok köze volt egymáshoz. Fiatalok voltak és egészségesek; házasok, elkötelezett keresztyének, és nagyon jó orvosok. Tulajdonképpen partnerok voltak egy rendelőben. De egy májusi napon, ezerkilencszáz…
2. Árulás és elárulás. Egy fiatalt a középkeleten elraboltak, és eladtak rabszolgaként. Idegen országba kerűlt, aztán valami nagyon súlyos dologgal vádolták meg. Több évre börtönbe kerűlt, de aztán egy váratlan fordulat folytán egy nagyon nagyon magas pozícióba emeltetett, ahonnan befolyással és nagyon nagy hatalommal bírt annak az országnak a vezetésében – egy olyan pozícióba melynek folytán megsegítette és megmentette azokat, akik őt annak idején elrabolták! Egy sor hihetetlen egybeesés? Ki volt a dolgok mögött? József tudta, hogy ki!
3. “Értelmetlen “ tragédiák. Egy úgynevezett Charles az Afrikai missziós mezőn nőtt fel. Az ő nagyapja volt a híres Misszió Afrikáért alapítója. Felnőtt és fogorvos lett, komoly és odaszentelt keresztyén, az Egyesűlt Államokban élt miután egy ideig Afrikában tartózkodott. Egy nap 1995-ben, Charles és felesége Jean elhatározták, hogy elmennek a belvárosba, hogy elintézzenek néhány társadalombiztosítási problémát. Elhalaszthatták volna a dolgot késsőbbre is, vagy akár más napra. De megjelentek a hivatalban egy szerdai napon, épp nyitás után, április 19én, Oklahoma City-ben.[1] Tetemeiket a merénylet többi áldozatai közt találták meg. Baleset? Pech? Értelmetlen tragédia?
4. Megmenekűlt a haláltól. Egy fiatal tengerész, híres a szennyes beszédédéről, brutális és agresszív viselkedéséről, annyira gonosz, hogy még tengerész kollegái is kerűlték társaságát. Egy alkalomkor, részegen, megpróbált beleugrani az óceánba, hogy visszaszerezze kalapját, de időben megakadályozta egy másik tengerész. Egy másik utazás alkalmával nagyon erős viharba keveredtek, annyira, hogy majdnem odaveszett az egész legénység. A kapitány már azt gondolta, biztos egy újabb Jónás van a fedélzeten, és ennek a Jónásnak a számlájára írta az egész szerencsétlenséget, így hát elhatározták, hogy kivetik ezt az embert a hajóból, hogy megszabaduljanak a tenger háborgásától. Ha ezek az emberek véghezvitték volna tervüket, valószinű, hogy nem még hallottuk volna meg a gyönyörű “Csodálatos kegyelem” című dallamot. Ennek a fiatal tengerésznek a neve John Newton.[2] Szerencse? Sansz? Vagy valaki mindent kormányoz?
5. Egy pogány birodalom. Hihetetlen dolog, ahogy egy évszázadba tömöríttettek különböző események – egy közös nyelv, amely az egész akkori világot egyesítette; relatív béke és stabilitás; egy postahálózat, mely egy útrendszerrel egybekötve lehetővé tették a hírek és információk gyors terjedését; egy pogány uralkodó bámulatos döntése, hogy népszámlálást végezzen, amely egy adott helyre juttasson egy fiatal párt, egy helyre, melyről évszázadokkal előtte meg volt prófétálva, hogy a Messiás születési helye lesz. Mindezek összetömörűltek egy helyre és egy időbe, hogy egy egyedi és különleges gyermek megszülessen.[3] Véletlen? Egybeesés? Valaki kormányoz?
6. Emberi feltalálások. Még ha a kínaiak rendelkeztek is a mozgó betükkel több évszázaddal korábbról, ezek a betűk nem lettek bevezetve Európában csak az 1500as évek körűl, épp azelőtt hogy egy Luther Márton nevezetű szerzetes megjelent volna az európai világ színpadán. Luther brosúrái olyan gyorsan kerűltek nyomtatásra, terjesztésre és eladásra, hogy azt mondta, úgy tünik mintha angyalok terjesztenék gondolatait.[4]
7. “Elkerűlhető” mártirság. 1956 január 8-a vasárnap, öt fiatal misszionárus, akik frissen házasodtak, leszálltak repülőjükkel a Curaray folyó partjára, hogy kapcsolatba lépjenek az Equador őszerdőjében élő auka indiánokkal. Az ezt megelőző érintkezések igéretesek voltak. Minden gondosan meg volt tervezve. De egy kis gondatlanság katasztrófához vezetett. Megtámadták és meggyílkolták őket azok, akiknek kellett volna hírdessék az evangéliumot.[5] Miért? Mi értelme volt ennek a mészárlásnak? Milyen célt szolgált? A dzsungel vadembereit Isten nem tudja megfékezni? Tudja valaki mi történik?
8. Mihai Gongola lelkipásztor: meghalt az Aradot Temesvárral összekötő úton. Nem volt senki az úton, dél volt, együtt utazott valakivel, és egy fának ütközött.
9. Lucas Rad: egy 3 éves kisfiú eltörte a combcsontját. Ez hihetetlen egy 3 éves gyermek esetében, akinek rugalmasak a csontjai. Baleset? Pech?
Mit kezdünk ezekkel a példákkal?
Sokan közületek elmondhatnának hasonló történeteket. Az igazság az, hogy történnek dolgok, melyeket nem értünk meg, melyek értelmetlennek tünnek, és melyek felvetik a kérdést, hogy irányítja-e valaki ezeket az eseményeket. Ki az? És mit akar? Miért teszi ezt?
Ezek az események, úgy a bibliai történelemből vagy a világi történelemből, a közelmúltból, vagy a személyes tapasztalatunkból, gyakran megismétlődnek. Mégis mind szokatlan, váratlan és rendkívüli esemény, mely a következő három magyarázat egyikét feltételezi: (1) puszta véletlen – vagy vaksors, szerencse, egybeesés; (2) kozmikus csata – egy folytonos harc Isten és a Sátán között, melyben mindketten győznek néha; (3) Isteni irányítás – egy értelmes, mindenható és mindenütt jelenvaló lény (Isten) kormányzása.
Mit mond a Biblia?
Ki a főnök? Isten gondviselésének tana Isten szuverenitásának tanában gyökerezik. Isten szuverenitása azt jelenti, hogy Ő hatalommal uralkodik keze alkotása felett minden tekintetben. Istennek nincs vetélytársa. “Isten uralkodik” a logikus következménye annak, hogy “Isten létezik.” Isten gondviselését tagadni ugyanolyan ateizmus mint létezését tagadni.
Így hát végezzünk egy rövíd kutatást az Igében, keresve a választ erre a kérdésre, “Ki a főnök?” Figyelembe veszünk több kijelentést az Igében, és megfigyeljük azok szövegkörnyezetét. Ezt azért tesszük, mert Isten szuverenitásáról alkotott perspektívánk egyforma méretű kell legyen a Szentíráséval.
Isten akármit meg tud tenni
1Móz. 18:14 “Van-e valami lehetetlen az Úr számára?” Ez nem egy elméleti kérdés, mely egy konferenciateremben hangzik el. Ennek a kérdésnek a szövegkörnyezete végtelenül gyakorlati. Isten megígérte (7-ik alkalommal), hogy ennek az idős párnak, Ábrahámnak és Sárának fia születik. Vagyis nem túl nehéz Istennek, hogy egy 90 éves asszony méhét gyermekszülésre képessé tegye. Ez a drámai kontextus, Istenről és az Ő hatalmáról való mélységes elmélkedésre hív fel.
Vajon Istennek túl nehéz, hogy teljesítse Sárának és Ábrahámnak tett igéretét? A kérdés retorikai, és tulajdonképpen ez a kérdés: “Vajon van-e valami ezen a világon, ami túl nehéz lenne Istennek?” Léteznek-e olyan dolgok, melyeket Isten nem képes megtenni? Tett-e Isten valami olyan igéretet, amelyet ne tudná valóra váltani.
Isten teremtett mindent
2Móz. 4:11 ”Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, az Úr?! Emlékszünk, hogy Mózes minden féle kifogást keresett, hogy elkerűlje Isten elhívását: Ki vagyok én? Milyen hatalommal rendelkezem? És mi van, ha nem hisznek nekem? Miközben Mózes azzal tiltakozott, hogy nem képes szembe szállni egy akkora nagy felelősséggel, Isten kihasználta az alkalmat, hogy tisztázza a problémát, és ezek a szavak mélységes jelentéssel bírnak a gondviselés doktrínájában.
Semmi gondot nem jelent az, hogy megértsük, Isten az aki “csinálta” az ember száját, és az sem, hogy Ő ad életet a gyermekeknek. De Isten tovább lép, és azt mondja, Ő nem csak az egészségesek Teremtője, hanem a fogyatékosoké is. Isten felelős még a szerencsétlen (mondjuk mi) “genetikai balesetek” miatt is. A használt megfogalmazás nagyon egyenes: “tesz.” Philip Serb esete Chicago-ból…
Hogy miért teszi ezt, az túl van jelenlegi tanulmányunk célján. Emlékezzünk, hogy most ismerkedünk Isten gondolkodásával és cselekedeteivel, a Szentírás szerint. Isten kijelentése szerint, a fogyatékosságok nem balesetek, amelyek azért történnek mert Isten túl foglalt volt, és nem bírt helytállni, vagy mert váratlanúl érték a dolgok. A némákat, vakokat, és süketeket is Isten jó és bölcs, hatalmas keze alkotta, az Ő dicsőségére (Ján. 9:1-3).
Isten meg tud tenni mindent amit mond
4Móz. 11:23 ”De az Úr ezt mondta Mózesnek: Hát olyan kevés az Úr ereje? Majd meglátod, beteljesedik-e az én beszédem, vagy sem.” Próbáljátok meg felidézni elmétekben ezt a jelenetet. A pusztai nép siránkozott a mennyei manna miatt. Megunták. Húst akartak. El kezdtek Mózessel vitatkozni, úgyhogy Isten ezt mondja a 4Móz. 11:16-20 szakaszban: ”Gyűjts össze hetven férfit Izráel vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói. Vidd oda őket a kijelentés sátrához, és álljanak föl ott veled. Akkor leszállok és beszélek ott veled. Elveszek abból a lélekből, amely benned van, és nekik is adok, hogy veled együtt hordozzák a nép terhét, és ne magad hordozd azt. A népnek pedig mondd meg: Szenteljétek meg magatokat holnapra, mert húst esztek! Hiszen így siránkoztok az Úrnak: Ki tart jól bennünket hússal? Milyen jó dolgunk volt Egyiptomban! Ezért majd ad nektek az Úr húst, és ehettek. Nemcsak egy napig ehettek, nem is két napig, nem öt napig, nem tíz napig, nem húsz napig, hanem egy álló hónapig, míg csak ki nem hányjátok, és míg meg nem undorodtok tőle, mivel megvetettétek az Urat, aki köztetek van, és így siránkoztatok előtte: Miért is jöttünk ki Egyiptomból?”
Ekkor Mózes azt kérdezte, hogyan lehetséges táplálni 600000 embert nem is csak egy napig, hanem egy hónapig. Hogy menjen a nép elé egy ilyen mesével? Ki fogják nevetni; az ő hitelessége forog kockán. Istenem, biztos vagy abban amit mondasz? Elfelejtetted, hogy több mint 600000 ember van itt? És ez csak a férfiak száma… Hogy csinálhatsz a pusztában ilyet?
Milyen hamar elfelejtette Mózes – mint egyébként mi is – hogy Isten volt az aki ketté választotta a tengert előttük, az egyiptomiak fölött pedig bezárta! Úgyhogy Istennek nem lett volna nagy dolog egy hegyni halat hozni a puszta közepére. Vagy Istennek elfogyott az ereje?
“Avagy megrövidűlt-é az Úrnak keze?” Vagyis már nem képes megtenni azt amit mond? Újból utal a Szóra amit Ő jelentett ki. Akármennyire is hihetetlennek is tünne, Isten pontosan úgy cselekedett, ahogy mondta. Adott nekik húst jóllakásig.
Isten kormányozza az egész létezést
5Móz. 32:39 ”Lássátok be, hogy csak én vagyok, nincsen Isten rajtam kívül! Én adok halált s életet, összezúzok és gyógyítok, nincs ki megmentsen kezemből.” Íme egy igevers, amely Istent szuverénként mutatja be élet és halál, betegség és egészség felett is. Ezek szerint Isten uralkodik az élet minden területén.
Isten uralkodik minden körülmény felett
1Sámuel 2:6-7 ”Az Úr megöl, és megelevenít, sírba visz, és felhoz onnét. Az Úr tesz szegénnyé és gazdaggá, megaláz és felmagasztal.” Ha nem értettük meg az 5Mózesből említett gondolatot, akkor figyeljük meg itt. Isten gondviselése magába foglalja a gazdagságot, szegénységet, hatalmat és alázatot is. Annának ezek a szavai minket is gondolkodóba kellene ejtsenek, és rávegyenek, hogy elgondolkozzunk a Szentírásnak ezekről a kijelentéseiről, aztán magunkra vonatkoztassuk azokat, bensőnkbe zárjuk és imádkozzunk értük.
Jób 2:10 ”Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk.” Vagyis Isten az aki küldi a jót és a rosszat is ami velünk történik. Igaza van Jóbnak?
Jób 42:2 ”Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál.” Jób itt nem arról tesz vallomást, hogy Isten mindenre képes, és arról sem, hogy Ő mindent tud. Mindenhatósága és mindentudása olyan igazságok, melyeket az egész világ megerősít. A probléma az, hogy Istennek volt-e joga, és igazságos volt-e azt tenni Jóbbal amit tett. Jób itt nem Isten erejét hagyta helyben, hanem az Ő szabadságát, hogy azt tegyen amit akar, magyarázat nélkűl. Jób nem arról beszél, hogy nem létezik gondolat, melyet el lehetne rejteni Isten elől, hanem arról, hogy Istennek egyetlen gondolatát sem terelheti el, korlátozhatja, vagy hiúsíthatja meg senki.
Zsoltár 68:21 ”Isten a mi szabadító Istenünk, az ÚR, a mi Urunk kihoz a halálból is.” (Más fordításokban “szabadítások Istene”). Dávid tapasztalatból beszél, nem egy egyszerű elméletet állít fel. Dávid gyakran, sok helyzetben megtapasztalta Isten szabadítását. Ez felszólít minket is, hogy emlékezzünk a számos alkalomra, amikor mi is megszabadúltunk a veszélyekből, vagy akár a haláltól.
Isten megtesz mindent ami neki tetszik
Zsoltár 103:19 ”Az ÚR a mennyben állította fel trónját, királyi hatalmával mindenen uralkodik.” Fér-e kivétel ebbe a kifejezésbe? Egy sem; Isten uralkodik mindenen. Az Ő uralkodásának nincsenek határai. Hogyan válaszolunk mi erre? “Áldjátok az URat, angyalai, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek parancsát, és hallgattok parancsszavára! Áldjátok az URat, ti seregei, szolgái, akaratának végrehajtói! Áldjátok az URat, ti teremtményei, mindenütt, ahol uralkodik! Áldjad, lelkem, az URat!” Zsoltár 103:20-22.
Zsoltár 115:3 ”Pedig a mi Istenünk az égben van, és amit akar, azt mind megcselekszi.” Vagyis az Ő útjában nem léteznek akadályok.
Zsoltár 135:6 ”Amit csak akar az ÚR, megteszi az égen és a földön és a mélységes tengerekben.” A teremtés minden területén Isten mindeneken hatalommal uralkodik. Az Ő gondviselése megnyílvánúl az élet minden területén, Ő irányítja a felhőket, a világosságot, a levegőt, az esőt és a havat. Mind meghódol parancsainak.
Istennek nincs ellenfele
Prédikátor 7:13-14 ”Figyeld meg Isten alkotásait: ki tudná kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett? A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.” Ki tudja megfordítani azt, amit Isten tett? Senki. Senki sem tudja megváltoztatni azoknak a dolgoknak a formáját, amelyeket Isten küld vagy megenged. Továbbá, ugyancsak Ő készíti és küldi a boldogságot és a szerencsétlenséget is. Hogyan fogunk hát reagálni, amikor ránk jön valamelyik a kettő közűl?
Ézsaiás 14:27 ”Ha így határoz a Seregek Ura, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza?” A szövegkörnyezetben Asszíriáról van szó, annak a korszaknak a legerősebb nemzetéről. De mikor Istenről van szó, ki állhat ellene?
Ézsaiás 45:5-7 ”Én vagyok az Úr, nincs más, nincs isten rajtam kívül! Én öveztelek föl, noha nem ismertél. Hadd tudják meg napkelettől napnyugatig, hogy nincs más rajtam kívül, én vagyok az Úr, nincs más! Én alkottam a világosságot, én teremtettem a sötétséget, én szerzek békességet, én teremtek bajt, én, az Úr, cselekszem mindezt.” Így tehát Isten ural minden aspektust, még az élet végleteit is: az életet és a halált, egészséget és betegséget, gazdagságot és szegénységet. Gyakran azt feltételezzük, tévesen, hogy a “jó dolgok” Istentől jönnek, a “rossz dolgok” pedig a Sátántól. Ez egy hamis és nem biblikus feltételezés, amely a Sátánnak túl nagy hatalmat tulajdonít. Erő szempontjából a Sátán nem Isten ellenfele, hanem Mihály arkangyalé. A Sátán, ugyanúgy mint Mihály, egy angyal. Isten az egyetlen szuverén a világmindenségben.
Ézsaiás 46:9-11 ”Emlékezzetek az ősrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten, nincs más, Isten vagyok, nincs hozzám hasonló! Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik. Elhívok napkeletről egy saskeselyűt, tervem végrehajtóját messze földről. Alig szóltam, máris elhozom, kigondoltam, máris megteszem.” Isten mindentudásának (10a) és mindenhatóságának egyesülése az Ő szuverenitása. És mégis egy titok az a tény, hogy az Ő szuverenitása alkalmazza az ember beavatkozását. Emlékezzünk csak a perzsa Cirus királyra, akit Isten “pásztorának” nevez, hogy beteljesítse Isten terveit. (Ézsaiás 45:13, 44:28).
Jeremiás 32:17,27 ”Ó, Uram, Uram! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen! … Én vagyok az Úr, minden élőnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen?” Ezeknek a szavaknak a környezete nagyon tanúlságos. Kr.e. 587-ben történt (32:1), és a babiloniak a kapu előtt álltak. Jeremiás börtönben volt. Ebben a történelmi helyzetben Isten azt parancsolja neki, hogy vásároljon egy szántóföldet a városon kívűl, mert újra eljön az idő, amikor vásárolni fognak szőlőket és szántóföldeket Izráelben. Vagyis nem volt minden elveszve, mégha úgy is látszott. Ő a Mindenható, aki előtt minden lehetséges.
Jeremiás siralmai 3:37-38 ”Ha bekövetkezik, amit valaki megmond, nem az Úr parancsából van-e az? Nem a Felséges szavától függ-e a rossz is, meg a jó is?” Minden amit teszünk vagy mondunk mi emberek, azért van mert Isten beleegyezése van rajta.
Dániel 4:32 ” A föld minden lakóját semminek tekinti, tetszése szerint bánik a menny seregével és a föld lakóival. Senki sem foghatja le a kezét, és senki sem mondhatja neki: mit csinálsz?” Kinek az ajkáról hangzott el ez a hihetetlen teológiai kijelentés? Dánieléről? Egy zsidóéról? Nem, egy pogányéról – Nabukodonozor, Babilon királyának ajkáról. Ugyanúgy ahogy a perzsa Cirus nem volt más csak egy eszköz Isten kezében, hasonlóképpen Nabukodonozor is csak Istennek egy szolgája volt.
Isten uralkodása nem kérdőjelezhető meg
Ámósz 3:6 ”Ha megfújják a kürtöt a városban, nem rémül-e meg a nép? Ha valami baj éri a várost, nem az Úr hozza-e azt?” Mi a magától értetődő válasz erre a retorikus kérdésre? NEM! Ha át kellene helyezzük ezt az igeverset a gyakorlati életre, valahogy így hangzana: “lehetett-e a szeptember 11-i rossz, vagy a Törökországi földrengés, vagy az Indonéziai tsunami anélkűl, hogy Isten hozta volna?” Hogyan nyeljük ezt le? Meg tudjuk emészteni? Itt nem arról van szó, hogy Isten a bűn szerzője, vagy hogy Ő kezdeményezte vagy sugalmazta volna. Csak arról, hogy megengedte. Miért? Most nem tudjuk, de tanulmányunk célja az, hogy meghajoljunk a Szentírás kijelentései előtt.
Újszövetségi megerősítések
Lukács 1:37 "Mert az Istennek semmi sem lehetetlen." Íme egy megerősítése az Ószövetségi igazságnak, amit az 5Mózes 18:14-ben, és Jeremiás 32:17,27-ben olvastunk. Persze ez a kijelentés magában is nagyon erőteljes, de további súlyt kap mivel ezt a kijelentést Gábriel angyal teszi, aki évezredek óta Isten azonnali közelségében áll, így számtalan alkalma volt csodálni Istennek dolgait és szavait.
Efézus 1:11 ”Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik.” Ha a Lukács 1:37 az Ószövetségi 5Mózes 18:14, és Jeremiás 32:17-nek a párhuzama, akkor az Efézus 1:11 az Újszövetségi párhuzama a Zsoltár 103:19, Zsoltár 115:3, és a Zsoltár 135:6-ben található igazságoknak. Pál ihletett szavainak általános hivatásuk van, és arra a könnyedségre összpontositanak, amelyel Isten beteljesíti minden kívánságát. A “mindent” nem hagy helyet értelmezésre.
Jelenések 3:7 ”A ki megnyitja és senki be nem zárja, és bezárja és senki meg nem nyitja.” Milyen alkalmazásra hív fel ez az igevers, amely Isten teljes uralkodásáról beszél?!
A gondviselés összefoglalóban
Készítettetek-e egy listát az életnek azon területeivel, melyekben Isten gondviselése jelen van? Az olvasott igeversek szerint Isten gondviselése kiterjed az élet minden területére, a csodálatostól a hétköznapiig:
· Emberi szempontból csodának számító születések
· Egészség és fogyatékosság
· Élet és halál
· Sebek és gyógyulás
· Szegénység és gazdagság
· Megaláztatás és felmagasztalás
· Áldások és átkok
· Nyomor és jólét
· Időjárás
· Világosság és sötétség
· Háború és béke
· Lehetőségek megnyitása és bezárása
· Bármely csoportos vagy személyes cselekedet.
Ez nem absztrakt teológia. Mindezek a körülmények, melyeket Isten gondviselése vezérel, ugyanannyi gyakorlati tapasztalatra ad alkalmat. Az egész emberi élet benne foglaltatik a fenti listában, és ez csak részleges, nem kimerítő. Röviden, Jób és János, Dávid és Salamon, Mózes és Pál, Dániel és Gábriel, Ézsaiás és Jeremiás felemelik hangjukat és kijelentik határozottan, hogy Isten uralkodik mindenen és mindeneken. Ő a főnök.
Mennyire vesszük komolyan a Bibliát? Az említett igeversek együttes ereje elsöprő. Értelmük világos és a következtetések elkerűlhetetlenek. Isten a Nagy Király, az egyetlen Szuverén a világmindenség felett. Egyetlen esemény sem éri Őt váratlanúl. Egyetlen ember vagy démon, vagy természeti erő sem tudja meghiúsítani erejét és célját. Csak Ő uralkodik. Ezek a szakaszok fel kellene magasztalják Istent szemünkben. Kiváltság számunkra, hogy egy ilyen Istent szolgálhatunk, a láthatók és láthatatlanok Teremtőjét. Ez a megállapítás bizalommal és tisztelettel kell betöltsön.
Nézzük át a gondviselés témáját
(egy versgyűjtemény Isten szuverén kormányzásáról, témaszerint rendezve)
Isten meg tud tenni mindent amit mond
1Móz. 18:14 “Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.”
4Móz. 11:23 “De az Úr ezt mondta Mózesnek: Hát olyan kevés az Úr ereje? Majd meglátod, beteljesedik-e az én beszédem, vagy sem.”
Jób 42:2 "Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál.”
Zsolt. 103:19 “Az ÚR a mennyben állította fel trónját, királyi hatalmával mindenen uralkodik.”
Dániel 4:14 “Az angyalok határozata ez a rendelet, a szentek parancsa ez a végzés. Hadd tudják meg az élők, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött: annak adja, akinek akarja, és a legalacsonyabb sorsú embert is trónra emelheti.”
Jeremiás 32:17 “Ó, Uram, Uram! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen.”
Jeremiás 32:27 “Én vagyok az Úr, minden élőnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen?”
Lukács 1:37 “Mert az Istennek semmi sem lehetetlen."
Efézus 1:11 “Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik.”
Isten meg fog tenni, be fog teljesíteni mindent amit akar
Zsolt. 115:3 “Psalm 115:3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.”
Zsolt.135:6 “Amit csak akar az ÚR, megteszi az égen és a földön és a mélységes tengerekben.”
Istent tervei nem hiúsulnak meg
Jób 9:12 “Ha elragad valamit, ki akadályozhatja meg? Ki mondhatja neki: Mit teszel?”
Jób 11:10 “Ha valakit nyomon követ, elfog, és gyűlés elé állít, ki akadályozhatja meg?”
Jób 12:14 “Ha ő ront le valamit, nem építik fel, ha bezár valakit, nem engedik ki.”
Jób 42:2 "Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál."
Péld. 21:30 “Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az Úrral szemben.”
Préd. 7:13 “Figyeld meg Isten alkotásait: ki tudná kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?”
Ézsaiás 14:27 “Ha így határoz a Seregek Ura, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza?”
Ézsaiás 43:13 “Ezután is csak én leszek! Nincs, aki kezemből kiragadjon, ha én cselekszem, ki másíthatja meg?”
Jeremiás siralmai 3:37 “Ha bekövetkezik, amit valaki megmond, nem az Úr parancsából van-e az?”
Isten nem fog megakadályoztatni kívánsága véghezvitelében
Ézsaiás 46:9 " Emlékezzetek az ősrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten, nincs más, Isten vagyok, nincs hozzám hasonló! Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.”
Dániel 4:35 “A föld minden lakóját semminek tekinti, tetszése szerint bánik a menny seregével és a föld lakóival. Senki sem foghatja le a kezét, és senki sem mondhatja neki: mit csinálsz?”
Jelenések 3:7 “A filadelfiai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél van a Dávid kulcsa, és amit kinyit, senki nem zárja be, és amit bezár, senki nem nyitja ki.”
Isten gondviselése uralkodik a jó és a rossz felett is
5Mózes 32:39 “Lássátok be, hogy csak én vagyok, nincsen Isten rajtam kívül! Én adok halált s életet, összezúzok és gyógyítok, nincs ki megmentsen kezemből.”
1Sámuel 2:6-7 “Az Úr megöl, és megelevenít, sírba visz, és felhoz onnét. Az Úr tesz szegénnyé és gazdaggá, megaláz és felmagasztal.”
Jób 2:10 “De ő így felelt neki: Úgy beszélsz te is, ahogyan a bolondok szoktak beszélni! Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk. Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób a szájával.”
Préd. 7:14 “A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.”
Ézsaiás 45:6-7 “Hadd tudják meg napkelettől napnyugatig, hogy nincs más rajtam kívül, én vagyok az Úr, nincs más! Én alkottam a világosságot, én teremtettem a sötétséget, én szerzek békességet, én teremtek bajt, én, az Úr, cselekszem mindezt.”
Jeremiás siralmai 3:38 “Nem a Felséges szavától függ-e a rossz is, meg a jó is?”
Ámósz 3:6 “Ha megfújják a kürtöt a városban, nem rémül-e meg a nép? Ha valami baj éri a várost, nem az Úr hozza-e azt?”
Egy helyes (feddhetetlen) válasz Isten szuverén gondviselésével szemben
Jób 2:10 “De ő így felelt neki: Úgy beszélsz te is, ahogyan a bolondok szoktak beszélni! Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk. Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób a szájával.”
Jób 42:2 "Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál."
Jób 42:5-6 "Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért hibáztatom (utálom) magam és bánkódom a porban és hamuban!”
1Tim. 1:17 “Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké. Ámen.”
Istent magasztalni
Nem minden nagyító eszköz van egyformán megalkotva; a nagyításnak több módja van, a vizsgált tárgyat figyelembe véve. Használjuk a nagyítót vagy a mikroszkópot, hogy valami kicsi nagynak lássék, és így megvizsgálhassuk. De Istent nem így nagyítjuk, magasztaljuk. Isten nem kicsi, hanem a mi értelmünket meghaladóan nagy. Ha csillagzatokról beszélünk, csillagokról és bolygókról, ezek nagyon kicsiknek látszanak a nagy távolság miatt amelyre hozzánk képest találtatnak. Ezért találták fel a távcsöveket, amelyek közel hozzák ezeket az óriasokat, úgy, hogy megfigyelhessük őket. Íly módon nagyíttatik, magasztaltatik fel Isten is – a Szentíráson keresztűl, tapasztalatainkon keresztűl, és mások előtti bizonyságtételünk által. Nem úgy, hogy veszünk valami kicsit és felnagyítjuk, nagyobbá tesszük a valóságnál, hanem érzéseinkhez közelebb hozva Valakit, aki egy értelemben tőlünk távol van, de hatalmas, és értelmünket meghaladja.
Ha nem lenne Isten?
Ha Isten gondviselése nem terjedne ki az élet minden területére – a jókra és a rosszakra egyaránt – milyen magyarázatunk maradna? Mik lennének a lehetőségek?
1. Azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a vak sorsnak vagyunk kitéve, a szeszélyes véletlen, az előreláthatatlan szerencse, a magyarázhatatlan egybeesések, vagy egyébb személytelen hatalmak uralmának. De ahogy az előbbi szakaszok bizonyíták, ez ellentmondana a Szentírás kijelentésének.
2. Ha kizárjuk a véletlent, és azt válasszuk, hogy Isten kormányoz, de nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy Ő szuverén módon uralkodik a rossz dolgok felett is akkor vagy (a) egyes dolgok Istent váratlanúl érik, és reagálásra kötelezik (de ez ellentmond Isten mindentudásáról szóló bibliai doktrínának), vagy (b) egyes dolgokat, még ha előre is látja azokat, Ő képtelen megelőzni vagy kiküszöbölni (de ez ellentmond Isten mindenhatóságáról szóló Bibliai doktrínának).
3. Ha kizárjuk a számításból a véletlent és Istent is, marad még a nyúgtalanító lehetőség, hogy valaki más kormányoz tulajdonképpen.
Másszóval kényszerítve vagyunk, hogy válasszunk egy mindentudó de nem mindenható Isten (finitizmus), és egy mindenható de nem mindentudó Isten (nyílt teológia) között. Az alternatívák, melyeket Isten minden fölött uralkodó gondviselését tanító bibliai kijelentésekkel szemben állítanak, mind bibliaellenesek.
Egyes írók ajánlottak alternatív magyarázatokat Isten mindent uraló gondviselése doktrínájára. Egy nagyon népszerű példa Harold Kusner rabbi “Amikor jó emberekkel rossz dolgok történnek” című könyvében található. Ő azt mondja, hogy még Istennek is nehéz, hogy megállítsa a rossz dolgokat.
Az emberek fejében a következő felállás létezik: “ha Isten hatalmas és jó, miért van ilyen sok szenvedés a világon? Isten vagy jó és nem mindenható, vagy mindenható és nem jó. Nem vallhatod mind a kettőt.”[6]
Ez történik amikor saját logikánk, érzéseink vagy érveink eluralkodnak. A hit azt kéri, hogy hozzuk gondolatainkat Istenhez, és hangoljuk azokat a bibliai kijelentések szerint.
Ha van Isten akkor…?
Még ha az olvasott szakaszok világosak is, mégis nehéz kérdéseket vetnek fel. Normális hogy így történjen, amikor néhány véges teremtény, mint mi, megpróbálja megérteni a végtelent. De ezeket a kérdéseket fel kell tenni, és amennyire lehetséges, a Biblia alapján meg kell válaszolni.
§ Miért tesz vagy enged meg Isten egyes dolgokat?
§ Miért és hogyan teljesíti Ő céljait?
§ Hogy lehet azt mondani, hogy egy jó Isten csapásokat kűld?
§ Hogy mondhatjuk, hogy egy bűn nélküli Isten megengedi a rosszat?
§ Ha Ő kormányoz még akkor is amikor bűnös dolgok történnek, felelős Ő azokért a rossz dolgokért?
§ Isten gondviselése konfliktusba kerűl az ember szabadságával és felelősségével?
Megpróbáljuk majd felfedezni a bibliai válaszokat ezekre a kérdésekre, az Isten gondviseléséről szóló tanulmány folyamán. Elismerjük, hogy Isten gondviselését néha nehéz elfogadni, de bármely más bibliai igazsághoz hasonlóan, ezt is el kell fogadjuk hit által. Hit által fogadjuk el a Biblia kijelentéseit. Amikor ezt tesszük, egy minden értelmet meghaladó békesség fogja elárasztani szíveinket, és csendesíteni fogja lelkünket, attól függetlenűl, hogy mi történik körülöttünk.
Nézzünk tükörbe (Alkalmazás)
Ki a főnök? Már fel kellene tudjunk vázolni egy bibliai választ erre a kérdésre. Egyedűl Isten kormányoz és uralkodik minden felett. De miért összpontosítunk ennyire erre a kérdésre, miközben a gondviselést tanulmányozzuk? Mert Isten gondviselése egyenesen Isten szuverenitásából fakad. Ha Isten nem szuverén a nemzetek, személyek és események felett, akkor csak szerencséről, véletlenről vagy egybeesésekről beszélhetünk. De épp mivel Ő szuverén, mi hihetünk és bízhatunk az Ő gondviselésében. Ezek a dolgok a Szentírás lapjairól az elménkbe, majd a szíveinkbe kell költözzenek. Íme néhány elmélkedésre való kérdés, mely segíthet tudatosítani ezeket a dolgokat.
§ Milyen gyakorlati hatást kíván Isten az Ő szavai nyomán az én életemben?
§ Életemnek mely helyzeteit kell megítéljem Isten gondviselésének fényében?
§ Milyen sajátos helyztekkel küzdök, melyekről nem vagyok meggyőződve, hogy Isten uralma alatt vannak?
§ Hogyan kell befolyásolja Isten gondviselése magatartásomat és viselkedésemet? Lustaság, kétségbeesés, felelőtlenség? Vagy engedelmesség, hit, bátorítás, bizalom és öröm?
A tanulmányozott (olvasott) szakaszok arra hivattak, hogy bátorítsanak és késztessenek bízni Isten hatalmában, erejében és jóságában. Mindegyik bibliai idézet azt igényli hogy elmélkedjünk, mérlegeljük a szövegkörnyezetet, és személyesen alkalmazzuk a konkrét helyzetekben, melyekben találtatunk. Az igeversek nagyjarészt Isten szuverenitására összpontosítanak, de a Szentírás tartalmaz olyan szakaszokat is, amelyek az ember felelősségéről szólnak. Bármely részt figyelmen kívűl hagyni bibliaellenes és veszélyes. A két rész nem zárja ki egymást, hanem egyik a másikat magába foglalja. Isten kormányoz szuverén módon abszolút mindent, az Ő terve és jótetszése szerint. Ugyanakkor az ember viseli a teljes felelősséget cselekedeteiért és azért, ahogy Istennel szemben reagál. Ezért vigyáznunk kell, hogy Isten szuverenitását ne mentségként használjuk, hogy kibújjunk kötelezettségeink alól, melyekkel Neki tartozunk. A mi kötelességünk megtalálható Isten szuverén akaratában a Szentírásban. Bizalmunkat Isten szuverén akaratába kell vessük, miközben Ő munkálja életünk mindennapi körűlményeit az Ő dicsőségére, és a mi javunkra.
Azt hiszem ez a helyes és biblikus egyensúly. 5Mózes 29:29 ”A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét.”
[2] John Newton, Out of the Depth: An Autobiography (Chicago: Moody Press), Scrisori VII-VIII, pag. 64-79.
[4] Edward M. Panosian, The Providence of God in History (Greenville, S.C.: Bob Jones University Press, 1996), pag. 14-15.
[5] Unfolding Destinies (Grand Rapids: Discovery House, 1998) by Olive Fleming Liefeld, văduva misionarului martir Pete Fleming.
Mircea Aioanei, Logos, szept. 28, 2008
http://www.bisericabaptistalogos.ro/predici_audio_providenta_divina.html
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.