2Tim. 4:13 ”Köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, hozd el, amikor jössz; hozd el a könyveket is, de főként a pergameneket.”
Pál apostol írásának zárósorai egyszerre fájdalmasak és felvilágosítóak. Fájdalmasak vagy szivettépőek mivel felkérik Timóteust, hogy látogassa meg a római fogságban, amelyben hevert; fájdalmasak mert kérik Timóteust, hogy hozza el a köpenyét, amelyet Tróászban hagyott. De szavai felvilágosítóak is mert beszél a könyvekről, de főként a pergamenekről. Annak ellenére hogy nagy hiányban szenvedett és élete veszélyben forgott, még mindig hitt az olvasás, a tanulmányozás értékében.
A történelem folyamán az emberek elismerték a gondolatok erejét. Az egyház kezdete óta, az apostolok felismerték az írott, és irodalom formájában terjesztett gondolatok erejét.
A jelenlegi végtelenűl vizuális korszakban, kevésbé vagyunk tudatában ennek az igazságnak. Régebben létezett egy kérdés a keresztyének között, de nem csak: “Milyen jó könyvet olvastál mostanában?”
A könyvek és az egyház egészsége
Amikor a háziorvosnak elpanaszoljuk, hogy egy általános letargikus állapot vett erőt rajtunk, ő kikérdez az étrendünk felől. Mivel táplálkozol? Van étvágyad? Megfelelő a protein bevitel? Elegendőek a gyümölcsök?
A keresztyén történelem, az életrajzok és a személyes tapasztalat azt mutatják, hogy azok a keresztyének akik olvasnak, erősebbek. A könyvek használata a szellemi életerő jeleinek egyike volt és marad, és a keresztyén gyülekezet egészségének mutatója. A keresztyénség nagyjai akikről a történelemben olvasunk, írók voltak, de olvasók is.
Munkássága kezdetén Luther Mártonnak nem nagyon volt ideje a keresztyén irodalomra. Úgy hitte, mint a korabeliek közűl sokan, hogy az irodalom az evangélium szellemével ellenkezik. Ő azt mondta akkor, hogy az evangélium prédikálást jelent, és csak prédikálást. Nos, ugyanaz a Luther Márton volt felelős a 16-ik század első felében Németországban kiadott könyvek egyharmadáért. Németország minden polcán három közűl egy könyv Luther Márton szerzőségét viselte!
Miért? Mert rájött, hogy írás által terjesztheti az evangélium üzenetét, és a reformáció örömét; és olvasás által a keresztyén nép növekedni fog Jézus Krisztus kegyelmében, és a gyülekezet meg fog erősödni.
Isten népe szellemi életerejének egyik jele a keresztyén irodalom olvasása. Miért? Ennek több oka van. Közülük eggyik az, hogy a keresztyén hit az értelem hite. A hit nem jelenti, hogy üres a fejünk, hanem az evangélium megértését feltételezi.
Az vagy amit olvasol!
Gyakran halljuk a következő szlogent: “Amit eszel azzá leszel!” A legtöbb keresztyén azzá válik amit olvas. Ez igaz elsősorban amikor Isten Szavát tanulmányozzuk. De ugyanolyan igaz azokra az olvasmányokra is, amelyek megvilágítják a Szentírást; könyvek, amelyek felrázzák lelkiismeretünket, és felkavarják életünket.
A keresztyén hit magába foglalja Isten megismerését. Természetéből kifolyólag a keresztyén hit egy olyan hit, mely az olvasáshoz, valamint Isten Szavának megértéséhez és az iránta való engedelmességhez köttetett. Természetes, hogy az aktív keresztyének gyakran termékeny írók és olvasók legyenek. John Knox, Richard Baxter, John Owen, George Whitefild, John Wesley, Bonar, Luther, Calvin, csak egy néhány a fontos nevek közűl.
Nem hiszem, hogy létezett valaha még egy generáció, amely ilyen bőséges keresztyén irodalommal rendelkezett volna. Manapság nem az a helyes ha azt kérdezzük, hogy “Hol találunk egy jó könyvet?” hanem “Hogyan használjuk jobban a rendelkezésünkre álló könyveket?”
De erre a kérdésre jövő vasárnap válaszolok.
Mircea Aioanei
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.