2009.05.31. 15:55 Krisztus rabszolgája

Isten gondviselése: V. rész

A kormányzó gondviselés – Esettanulmány: József

 
Eddig Isten megtartó gondviselésére összpontosítottunk. Enélkül a megtartó gondviselés nélkül nem létezne semmi kormányozni és irányítani való. Mi értelme a megtartásnak cél nélkül? És hogyan lehet elérni egy célt, ha nincs kormányozva és irányítva az ami megtartatik. A Biblia arra tanít, hogy Isten egy adott céllal tartja meg az életet és tartja fenn a rendet a világmindenségben. A megtartó gondviselés kéz a kézben munkálkodik a kormányzó gondviseléssel.
Isten gondviselése csúcsainak egyike a Szentírásban, József történetében található. Az isteni ujjlenyomatok összetéveszthetetlenek az egész történet folyamán. Remélem, hogy közületek legtöbben ismeritek József történetét, amely az 1Mózes 37, 39-45 és 50-ik részben található. Akik még nem ismeritek, elolvashatjátok ezeket a szakaszokat. Ma reggel hadd frissítsük fel emlékezetünket Józseffel kapcsolatosan.
Mielőtt belemennénk József életébe, emlékeztetnélek a gondviselés definíciójára:
J.I. Packer teológus szavaival, a gondviselés „a Teremtő szakadatlan tevékenysége, Aki nagylelkűsége és jó akarata szerint rendezett létezésben tartja teremtményeit, vezérel és kormányoz minden eseményt, körülményt, valamint az angyalok és emberek cselekvéseit, és egy meghatározott cél felé irányítja azokat, az Ő dicsőségére.”
Aztán, hogy könnyebb legyen, két részre osztottuk:
A megtartó gondviselés
Isten folytonosan megtartja és létezésben tartja teremtményének minden egyes részét, a legkissebbtől a legnagyobbig, az Ő szuverén tetszésének megfelelően.
A kormányzó gondviselés
Isten vezérel és kormányoz minden eseményt, beleértve az emberek szabad cselekvéseit is, valamint kűlső körűlményeiket is, és minden dolgot a meghatározott cél felé irányít, az Ő dicsőségére.
Kérlek figyeljétek meg, hogy nem azt mondtam, hogy Isten kezdeményez és okoz minden eseményt. Ha meg akarjuk tartani a bibliai pontosságot a bibliai igazságok megértésében és gyakorlatba űltetésében, fontosak a kifejezések, amelyeket használunk. Egyes eseményeket Isten kezdeményez vagy okoz. Más eseményeket nem Isten idéz elő, mivel azok gonoszak. De a Biblia világosan kijelenti, hogy Isten kormányozza még a bűnös cselekedeteket is, vagy az emberek bűnös választásait. Ha nem tenné, akkor az emberi tevékenységeknek egy nagy része az Ő uralmán kívűl esne.
Isten akármit meg tud tenni?
Valószínüleg ismeritek a híres kérdést: Isten meg tud tenni akármit? Tud Ő egy olyan nagy követ alkotni, amilyet ne tudna felemelni? Világos hogy ez a kérdés egy csapda. Válaszolhatnék úgy, hogy: természetesen tud... és fel is tudja emelni (elvégre a bolond kérdések illő választ érdemelnek). A kérdés abszurditása kitünik amikor átfogalmazzuk a kérdést: Annyira mindenható a mindenhatóság, hogy le tudja győzni a mindenhatóságot?
Ez egy amolyan pszeudo-intellektuális kérdése az ateistáknak, akik azt tartják, hogy istentagadásuk logikus (Róma 1:22 - hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett). Íme egy másik kérdés ebből a kategóriából: Megtudja azt Isten csinálni, hogy 2+2=6? (A válasz: nem, csak a román tanügy valamelyik szülöttje képes erre). Amint azt Ch. Ryrie megjegyzi, a kérdés nem az erővel kapcsolatos, hanem a számtannal. Valaki úgy is kérdezhetné, hogy egy nukleáris robbanás képes azt csinálni, hogy 2+2=6?
A lényeg az, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket Isten nem képes megtenni. Mi is olyan dolgokat teszünk, amelyek nem mondanak ellene természetünknek (nem tudunk túlélni víz és táplálék nélkül). Isten nem tud olyat tenni, ami ellene mond természetének. Például, nem tagadhatja meg magát (2Tim. 2:13 - Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő magát meg nem tagadhatja) és nem tud hazudni (Tit. 1:2 - ...az örök élet reménységére, amelyet az Isten, aki nem hazudik, örök idők előtt megígért). Aztán még van egy határ, amely egyenes kapcsolatban van a gondviselésről szóló tárgyalásunkkal: Istent nem lehet megkísérteni, hogy rosszat tegyen, és Ő maga sem kísért senkit, hogy rosszat tegyen: Jakab 1:13 – „Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal.” De a Biblia ugyanolyan világos akkor is amikor azt mondja, hogy Isten uralkodik és használja még az emberek bűnös tevékenységeit is, amelyeket nem Ő kezdeményez vagy bátorít, de amelyeket megenged. Valószínüleg semmi sem beszél erről kifejezőbben, mint József története.
Mit mond a Biblia?
Gyakran a Bibliát tévesen értelmezik még a keresztyének is, amikor azt tartják róla, hogy először is szent írások gyűjteménye, igazságok sorozata, egy rendszeres teológiai könyv, doktrínák és bizonyító szövegek keveredése. Ne értsetek félre; a Biblia egy doktrínákat tartalmazó könyv, amely megtanít mindarra amit Isten ki akar nyilatkoztatni az embereknek. Egyes részei a Bibliának úgy vannak felépítve, hogy mondatokban fejezik ki a tanokat. De Isten az Ő igazságát különböző irodalmi formákon keresztűl juttatta el nekünk. Ő kimutatta mennyire mélységesen ismeri az emberi szívet, a melyet Ő alkotott, amikor nem adott ide nekünk egy „Könyvet a doktrínákkal, amelyek szerint élnetek kell” hanem kinyilatkoztatta terveit majdnem minden emberi kommunikációs formán keresztűl. Szuverén és bölcs módon különféle eszközöket választott, melyeken keresztűl kijelentette magát az embereknek. Így tehát, ami a forrást és a tárgyat, az eredetet és a tartalmat illeti, a Biblia teljességében isteni. Ami az irodalmi formákat illeti, egy mélységesen emberi könyv.
A legkülönlegesebb kinyilatkozási formák egyike a történelmi elbeszélés. Hétköznapi nyelven „meséknek” vagy elbeszéléseknek nevezzük. Ez nem azt jelenti, hogy tönkretesszük a történelmi jelleget. Ismerve természetünket, Isten kinyilatkoztatta magát ilyen történelmi elbeszéléseken keresztűl is, ezek is eszközök, melyeken örök igazságok közöltetnek. Gondoljátok meg milyen sokat üzent Isten az elbeszélések eme formáján keresztűl, és mennyit közölt tantételek kijelentésén keresztűl. Az 1Mózestől Eszterig történeteket, elbeszéléseket találunk. Mátétól az Apostolok Cselekedetéig történetekről van szó. A kijelentések kifejezik a doktrínáris igazságokat; a történetek lefestik a doktrínáris igazságokat. A tantételek olyanok, mint a csontváz vagy a struktúra – csak csontok, de abszolút létfontosságúak a test formájára és összekapcsolására nézve. A történetek felöltöztetik a vázat, megtestesítik az igazságot, bemutatják hogyan kell alkalmazni a tanokat, hogyan működnek azok a valóságban. József története, elbeszélése bebizonyítja hogyan néz ki Isten gondviselése az időben és térben élő valós emberek életében, hozzád és hozzám hasonló emberek esetében, akik hozzám és hozzád hasonló problémákon mennek keresztűl.
József a gondviselés hercege. Bár nem volt Bibliája, mely irányítsa, József figyelemre méltó Istenbe vetett bizalomról tesz bizonyságot. Fel fogjuk fedezni, hogy Józsefnek egy figyelemre méltó teológiája volt Istenről, és hogy mélységesen tudatában volt annak, hogy Isten élete minden részletét befolyásolja. Isten létezése és jelenléte végtelenűl valóságosak voltak József számára.
1Mózes 37
A történet egy furcsa viselkedésmód bemutatásával kezdődik: kivételezéssel. Jákób számtalanszor túlzott és nyílvánvaló kivételezést tanusított József iránt. Említsük csupán a cifra ruhát, melyet neki készíttetett. Nyílvánvaló, hogy az efféle eljárás a szülők részéről nem kívánatos. De ami még furcsább, hogy Jákób kivételezésének van egy isteni párhuzama. Túl könnyen áttekintünk afelett, hogy Jákób kivételezése tükörképe Isten József iránt tanusított kivételezésének – amelyet a Józsefnek adott két látomás fejez ki.
Sok spekuláció hangzik el arra nézve, hogy József hogyan használta ezeket az álmokat. Egyesek azt mondják, hogy József arrogáns volt – de nem létezik egyetlen bibliai szakasz sem, amely egy ilyen következtetést alátámasztana. A bibliai elbeszélés egyetlen része sem bünteti József viselkedését. A bibliai szöveg aláhuzza a tényt, hogy ezek a látomások Istentől származó kinyilatkoztatások voltak.
Tehát az 1Mózes 37 aláhúz néhány elvet Isten gondviselését illetően.
Isten az Ő gondviselésében, megáld, felemel és használ akit Ő akar.
A Józsefnek kinyilatkoztatott álmok vezetik be a gondviselés tárgyát, és alátámasszák ezt a bibliai fogalmat. Nem először történik az, hogy Isten, az elvárásokkal ellentétben, úgy választ, hogy a legfiatalabbat használja egy családban. József apja, a fiatalabbik az ikrek közűl, lett kiválasztva Istentől. És ez nem az utolsó alkalom, amikor Isten így jár el (emlékezzünk Dávidra, aki a legfiatalabb nyolc fiú közül).
„Nem helyes” – szokták a szülők gyakran hallani. A gyermekek és mi is úgy határozzuk meg a helyességet, hogy az az abszolút egyenlőség kiváltságokban, esélyekben és mennyiségben. (Mirjám több cukorkát evett. Nekem miért nincs több gyümölcslevem? Neki miért van több desszertje? Nem igazságos!)
Apaként gyakran mondom gyermekeimnek, hogy „az élet néha nem igazságos.” Sajnos később rájöttem, hogy egy ilyen válasz téves istenképet vetíthet gyermekeim elméjében. És csak Isten uralkodik teljesen, nem így van? De Isten mindig igazságos? Attól függ, hogyan határozzuk meg az igazság szót. Ha gyermekeinkhez hasonlóan azt értjük, hogy mindenki mindig egyformán kapja (ugyanazokat az ajándékokat, ugyanazt a desszertet) akkor Isten nem mindig „igazságos.” De Isten mindig jó és igazságos, még ha néha számunkra úgy is tűnik, hogy „helytelenűl” jár el velünk szemben.
Az igazság az, hogy néha Isten felhasználja az „igazságtalant,” hogy véghez vigye céljait. Mennyi volt helyes abból, ami Józseffel történt? És mennyi abból amit Isten megengedett, hogy megtörténjen, volt jogos, hogy megengedje?
Tehát nem nagyon számít az, hogy mi tűnik nekünk igazságosnak vagy igazságtalannak, hanem az, hogy hogyan válaszolunk Isten gondviselésére. A következő elv tökéletesen mutatja ezt be.
Isten az Ő gondviselésében megengedi és használja az emberek gyűlöletét és dühét, hogy beteljesítse céljait.
A hangsúly melyet a Biblia József testvéreinek viselkedésére helyez alátámassza a gondviselésnek ezt az elvét. Amint azt olvastuk, az igeszakasz kihangsúlyoz három dolgot Józseffel kapcsolatosan: feddhetetlen természetét (37:2), egyedi kapcsolatát az apjával (37:3-4), és Isten különleges választását egy szokatlan sorsra (37:5-11). Hogyan reagáltak testvérei? Figyeljétek meg a 37:4, 5, 8, 11 verseket. Utálták, dühösek voltak rá. Gondoljátok, hogy a Szent Szellem szándékosan ismétli meg ezeket a dolgokat? Vagy azt gondoljátok, hogy reagálásuk érthető, jogos? Bármely nézőpontból néznénk is, irodalmi vagy szellemi, itt van a hangsúly. Íme egy érdekes észrevétel, mely összeköti a gondviselésről szóló első két elvet: Mi a közös a következő párokban? Ábel és Kain, Jákób és Ézsau, József és testvérei, Mózes és Mirjám, Dávid és Saul? Mindegyik esetben az első volt az Isten által kiválasztott, és akivel Isten kivételezett.
Ez az elv világosan alá van húzva a Zsoltárok 76:11-ben – „Még a haragvó emberek is magasztalni fognak téged, haragjuk maradékát is megfékezed.” Íme egy érdekes dolog: az emberek dühe és gyűlölete Isten magasztalását munkálják. Vagyis Ő felhasználja a mi érzéseinket, hogy beteljesítse akaratát. Ha valaki azt hiszi, hogy az 1Mózes 37-50-ig terjedő szakasz Isten elkeseredett próbálkozásait írja le, mellyekkel Isten megpróbált kijavítani egy sor rossz és szörnyű dolgot, hogy valami jót hozzon ki belőlük, az téved. Az 1Mózes 37-50 elbeszéli milyen módon vitte Isten véghez örök gondviselésében létező saját céljait.
Isten gondviselése magába foglalja gyermekei hűségét és engedelmességét.
Nehéz lenne figyelmen kívűl hagyni a Józsefről szóló bibliai történet eme oldalát. Ez az oldal nyílvánvaló. Legtöbbször arra az igazságra összpontosítunk, hogy Isten kormányozza a negatív, vagy véletlennek tűnő  eseményeket. Ez természetesen igaz, de könnyen fatalizmusba csúszhatunk, hogy mentegessük bűnünket és engedetlenségünket. Létezik a gondviselésnek egy másik oldala is, amely hasonlóan igaz és titokzatos.
Sehol a történetben nem találunk említést arról, hogy József tett volna valami bűnös, vagy tiszteletlen dolgot. Olvasunk Ábrahám hazugságáról, Mózes temperamentumáról, Dávid paráznaságáról, de nem találunk semmi árnyékot Józsefben. Ő úgy van bemutatva, mint aki engedelmes, tiszta, segítőkész, bölcs, Istenfélő.
Ne gondoljuk ebből, hogy bűn nélküli volt. Nem, bűnös volt. Csak alá akarom húzni Isten kiválasztásának jelentőségét. Kevés bibliai személyről olvasunk ilyen pozitív jellemzőket.
Még József engedelmességének az elején Isten megengedte azt a szörnyű esetet, amikor testvérei eladták. Tehát amikor József engedelmeskedett és teljesítette apja parancsait, Isten megengedte, hogy eladatásának szörnyű fejezete megtörténjen. Igen, Isten gondviselően munkálkodik a rossz dolgok ellenére, de az engedelmesség és a hűség a mi részünk. A gondviselés az Ő része, az engedelmesség pedig, és a helyes válasz a mi részünk.
A gondviselés nem kell elringasson minket egy passzív fatalista hozzáállásba, mintha a mi cselekedeteink egyáltalán nem számítanának, ha már úgymond Isten minden felett uralkodik. Tehát Isten gondviselése magába foglalja gyermekei hűségét és engedelmességét. Ezt a gondolatot sugalmazza a 37-ik rész, és megerősíti a 39-ig rész.
Isten gondviselése néha magába foglalja az emberek segítségét is.
Olvassuk el az 1Mózes 37:15-17-ig terjedő szakaszt, és gondolkozzunk el ezeknek a verseknek a szerepén a szövegkörnyezetben. Miért kellett még hozzátenni ezt a szakaszt? Nem mondhatta volna egyenesen, hogy elment Dótánba? Mire jók ezek a részletek?
A Szent Szellem sosem pazarolja a szavakat. József „véletlenszerű” találkozása az ismeretlennel, aki „úgy történt” hogy tudta hol vannak a testvérei, nem véletlen, hanem központi, kúlcsfontosságú. Minden ez után következő esemény Józsefnek ettől a „szerencséjétől” függ, hogy találkozott azzal az ismeretlennel. Tehát nem a véletlennek vagy a szerencsének köszönhetően talált rá József arra az emberre, hanem Istennek köszönhetően, aki elküldte azt az embert Józsefhez, hogy az eljusson a testvéreihez épp amikor (1) Ruben ott volt, hogy megmentse az életét, és (2) ott volt átmenőben egy karaván. És így jutunk el a következő jelenethez.
Isten az Ő gondviselésében korlátozza a gonosz terveket és szándékokat, amelyek nem szolgálják céljait.
Az 1Mózes 37:18-22-ig feltárja Isten gondviselő védelmét József felett. Nyílvánvaló, hogy testvérei azonnali szándéka az volt, hogy megöljék. A helyzet épp megfelelő lett volna. De Isten megváltoztatta ezt Ruben szorgalmazásán keresztűl. Mit tesz Isten? Épp azt amiről a Zsoltár 76:11 ír! Korlátozza a haragot, mely nem szolgálja céljait.
Isten az Ő gondviselésében megengedheti a jó szándékok kudarcát.
Láthatunk továbbá egy furcsa dolgot az események rendezésében. Ruben szándéka az volt, hogy Józsefet biztonságban visszajuttatja apjához (1Mózes 37:22). De a bibliai szövegből megtudjuk, hogy ez a szándék nem valósult meg. Józsefet egy gödörbe dobták. Ruben kellett, hogy hiányozzon (nem tudjuk miért), és mikor visszatért, József eltünt. Ugyanúgy ahogy Isten felhasználta Ruben tanácsát, hogy Józsefet megszabadítsa a haláltól, ugyanúgy felhasználta Ruben távollétét, hogy elküldje Józsefet Egyiptomba.
Isten gondviselése tartalmaz látszólagos egybeeséseket.
Kérlek figyeljétek meg a következő események csodálatos harmonizálását, a dolgok szinkronizálását. Miközben József kereste Dótánban táborozó testvéreit, amely „úgy történt,” hogy épp egy fontos kereskedelmi útvonal mellett volt, egy karaván épp azon az úton volt elmenőben Egyiptom felé. Mikor József odaért, testvére, Ruben, közbenjárt élete megmentéséért; de aztán megmagyarázhatatlanúl eltünt. Épp akkor haladt el ott a karaván, amelyet említettem; nem akkor haladt el Dótán mellett, miután József megérkezett, hanem Ruben távolléte közben. Mi azt mondjuk, hogy egy egybeesés volt, de Isten gondviselően szinkronizálta ezt az egybeesést. És így érünk a következő jelenethez.
Isten az Ő gondviselésében megengedi, hogy elárultassunk.
Ezt az utolsó pont elég nehéz. El tudjuk fogadni a Szentírás krisztálytiszta kijelentéseit, és azután saját személyes tapasztalatainkra és körülményeinkre alkalmazni? Ez az a következtetés mely felé József története irányul. Úgy szeretek gondolni az 1Mózes 37:25-27-re, mint egy „gondviselői átköltöztetésre.” Igaz, hogy nem volt szó kellemes utazásról, egy tengeri utazásról, vagy egy szafariról. De ez volt Isten módszere, felhasználva rossz embereket, hogy az általa kívánt helyre költöztesse Józsefet.
Ez azt jelenti, hogy Isten kezdeményezte tettüket? Lehetetlen. Ez felelőssé teszi Istent az ő vétkeikért. Soha. Akkor azt jelenti, hogy Isten egy pillanatra elveszítette az uralmat, és valamihez kell most fogjon, hogy kijavítsa a helyzetet? Egyáltalán nem! Mindez azt jelenti, hogy nem számít milyen igazságtalanúl vagy kezelve, valaki uralkodik – sorompókat állít, irányít, kormányoz, megenged...korlátoz, az Ő jó és bölcs céljai érdekében, és igen, a mi javunkra.
Mielőtt befejezném, azt kérdezem magamban, vajon felfedeztetek valami különlegeset, szokatlant ebben a fejezetben. Figyeljétek meg jól mindazt ami történt. Hiányzik valami, valaki az események ezen forgatagából? Az 1Mózes 37, ez az igerész melyben a körűlmények és helyzetek, amelyeken ez a fiatal zsidó átmegy, sebesen leromlanak a rosszból a katasztrofálisba, nem tartalmaz egy említést sem Istenről.
Ez nem egy elbeszélői hiba vagy egy irodalmi véletlen. Istenről világosan szó esik a Mózes első könyvének minden részében eddig a pontig (a 34 és a 36-ig részek kivételével, melyek nemzetségi táblázatokat tartalmaznak). Vajon véletlen az, hogy Ő hiányzik? Nem, hanem csak egy megjelenítése annak, hogy mi milyen módon fogjuk fel a valóságot. Isten nememlítése az 1Mózes 37-ben egy szándékos irodalmi kihagyás, amely gyakran tükrözi saját tapasztalatunkat.
Sokszor nem érezzük Isten jelenlétét, vagy nem látjuk az Ő kezét, mely közbeavatkozik, főleg akkor, amikor a dolgok rosszúl mennek. Ugyanúgy mint a szél vitathatatlan hatását, láthatjuk Isten jelenlétét és cselekvését beleértve az 1Mózes 37 gondviselő eseményeiben. Egy rövid zárójel után (1Mózes 38) látni fogjuk az 1Mózes 39-ben, hogy Isten jelen volt minden eseményben, csak hallgatott. És nem csak hogy jelen volt, hanem aktívan és mélységesen beleavatkozott József életének minden eseményébe. Egyes olvasók számára, az Ő „hallgatása” és a 37-ik rész hallgatása – együtt a 39-ik részben történő „visszatérésével” – egy édes emlékeztető arról, hogy amikor „rossz” dolgok történnek velünk, amikor az élet hullámai verdesnek, nem azt jelenti, hogy Isten megfeledkezett rólunk. Még akkor is, vagy főleg akkor vagyunk Isten aktív, esetleg szótlan jelenlétének tárgyai.
Íme hogyan olvasunk az 1689-es Baptista Hitvallás 5-ik fejezetében a gondviselésről: „Isten, minden dolog jó Teremtője, az Ő végtelen bölcsességében és erejében, fenntartja, irányítja, kormányozza, és rendelkezik minden dolog és lény felett, a legnagyobbaktól a legkissebbekig, az Ő bölcs és szent gondviselésén keresztűl, annak a célnak az érdekében, melyre teremtettek.” Tehát Isten használja az Ő teremtő erejét, hogy létezésben tartsa a világmindenséget, és egyenes módon beleavatkozik az élet eseményeibe. Ezért mondhatta el József később az 1Mózes 50:20-ban: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.”
Értitek mit mondok? Megértjük, hogy akárkinek azok közűl, akik Istent követik, lehet végtelenűl bonyolúlt az élete. Néha a bonyodalom saját bűneink következménye, máskor a körülöttünk levők bűneié. Egy olyan világban élünk, mely a bűn hálójába gabalyodott. De tudjuk, hogy ennek közzepette Isten uralkodik. Nem azt jelenti, hogy az élet könnyű, de Ő megtart minket minden körülményben.
Mindannyiunknak vannak sebeink, egyesek frissebbek, mások régebbiek, akárcsak Józsefnek. De az ő élete arra tanít, hogy nagy Istenünk van, aki megőríz minket. A Róma 8:28 azt mondja: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.”

Szólj hozzá!

Címkék: gondviselés mircea aioanei


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása