Krisztus rabszolgája

Újjászületésünk előtt, minden „jó” cselekedetünk Isten szemében megfertőztetett rongy. A világiak tudnak jót tenni? Életet menteni, adakozni, stb? Tudnak. Szerez ez nekik üdvösséget, pontokat Istennél? Nem. Akkor Isten igazságtalan, amikor egy hitetlen újjászületetlenűl hal meg, és nem kap semmit a temérdek jó cselekedetért amit tett? Küld neki Isten cukorkát a pokolba? Méltatja valamivel a jót amit tett? ... Tehát tud jót tenni, vagy nem?

Ne felejtsük el, hogy a játék szabályait egy Szent Isten írta meg! Az ember csak azt hiszi, hogy jót tesz, pedig az nem jó, csak a többi ember szemében jó. De Isten szemében nem, Isten előtt az nem elég. Nem a relatív törvényhez kell mérni magunkat, hanem az abszolúthoz. A farizeus amikor imádkozott, a vámszedőhöz hasonlította magát. Nagy tévedés. Ha én gyorshajtok 100-al, és velem egyszerre megállítanak valakit, aki 150-nel ment, akkor engem felmentenek?

CSAK Krisztus Szelleme által, miután újjászűlt, miután üdvözültünk, tudunk jót tenni, addig nem. Az után tudunk tenni jót is, és sajnos még rosszat is (Róma 7). Addig senki sem cselekszik jót, nem keresi Istent, eltévedt juhként tévelyeg, és veletlenül sem talál rá az Atyához vezetó útra, Krisztusra. Miliárd ember közűl egy sem.

Máté 16:27 – „Mert eljön az Emberfia Atyja dicsőségében angyalaival együtt, és akkor megfizet mindenkinek cselekedetei szerint.” Ézs. 59:18 – „Amilyenek voltak a tettek, aszerint fog megfizetni. Haraggal fizet ellenfeleinek, tetteik szerint ellenségeinek, tetteik szerint fizet meg a szigeteknek.” Úgy hiszem, hogy ellenségeinek, a hitetleneknek nem fog tartozni semmivel az Úr, csak haraggal és büntetéssel. Nem fognak tudni felmutatni semmilyen jócselekedetet, mert semmit sem tettek Isten dicsőségére, (pedig mindent azért kellett volna – 1Kor. 10:31) mivel nem ismerték Őt és nem hittek benne. Ezért tehát „...minden, ami nem hitből származik, az bűn” Róma 14:23. A bűnért pedig halál jár, és nem szép szavak, vagy élet korona.

Isten csodálatos kegyelme abban is megmutatkozik, hogy a jót cselekvőknek jutalmat készített, bár Ő volt az, aki azt művelte velük, hogy rendelkezései szerint éljenek, és aki kimunkálta akaratukat, hogy járjanak azokban a jó cselekedetekben, a melyeket előre elkészített az Isten (Ef. 2:10).

Róma 3:10-12 – „...meg van írva (Zsolt 14:1-3, 53:2-3): "Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.”

Ézsaiás 53:6 – „Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta.”

Ezékiel 34:11, 15-16 – „Mert így szól az én Uram, az Úr: Majd én magam keresem meg juhaimat, és én viselem gondjukat. Én legeltetem juhaimat, és én keresek nekik pihenőhelyet - így szól az én Uram, az Úr. Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell.”