2009.01.12. 08:17 Krisztus rabszolgája

Zúgolódás, kielégítetlenség, elégedetlenség

(J. C. Ryle, "Légy elégedett" 1885)

 
Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." Zsid. 13:5
Ezek a szavak nagyon egyszerűek. Egy kisgyermek is könnyen megértheti őket. Nem tartalmaznak magasztos doktrinákat; nem rejtenek semmilyen mély metafizikai kérdést; és mégis, még ha egyszerűek is ezek a szavak, a kötelesség amelyet nekünk parancsolnak, a legmagasabb gyakorlati fontossággal bír minden keresztyén számára.
A megelégedés a legritkább áldások közé tartozik. Mint minden értékes dolog, ez is nagyon ritka. A megelégedést gyakorolni nagyon nehéz. A megelégedésről beszélni az egészség és jólét napjaiban elég könnyű; de megelégedett lenni szegénység, betegség, gondok, csalódások, és veszteségek közepette, olyan lelkiállapot amelyet nagyon kevesen tudnak elérni!
A bukott angyalok lakóhelye maga a Menny volt, Isten közvetlen közelségében és kegyében – de nem voltak elégedettek. Ádám és Éva az Éden kertjében lakoztak, minden megadatott nekik ingyen, kivéve egy fát – de nem voltak elégedettek. Ahábnak volt trónja és királysága, de amíg Nábót szőlője nem volt az övé – nem volt elégedett. Hámán a legfőbb kedvence volt a perzsa királnyak – de amig Márdokeus a kapuban űlt – nem volt elégedett.
Pont így van ez ma is, mindenhol. Zúgolódás, kielégítetlenség, elégedetlenség azzal amink van, ezekkel szembesülünk lépten nyomon. Elmondani Jákóbbal, hogy „elég nekem,” teljesen ellentétesnek tünik az emberi természet lényegével. Azt mondani, „többet akarok,” Ádám minden gyermekének anyanyelve.
Az utasítás erőteljesen kellene hasson a lelkiismeretünkre: „Elégedjetek meg azzal amitek van,” nem azzal amitek valamikor volt – nem azzal amit reméltek, hogy lesz – hanem azzal amitek most van. Ezekkel, akármik is lennének ezek, kell megelégedjünk. Olyan lakással, olyan családdal, olyan egészséggel, olyan bevétellel, olyan munkával, olyan körülményekkel amilyenekben vagyunk – kell elégedettek legyünk.
Óh, olvasó, ha szeretnél igazán boldog lenni – keresd ott, ahol egyedűl található. Ne keresd pénzben, ne keresd élvezetekben, sem barátokban, sem tanulásban. Keresd abban, hogy akaratod tökéletesen megegyezzen Isten akaratával. Keresd abban, hogy megtanulsz elégedett lenni.
Azt mondhatod, ez jól hangzik – de hogy lehetünk mindig elégedettek egy ilyen világban? Válaszúl azt mondom, hogy el kell dobd a büszkeséged, és ismerd el érdemed, hogy hálás lehess minden helyzetben. Ha az emberek igazán tudnák, hogy nem érdemelnek semmit, és Isten kegyelmének adósai minden nap – hamarosan megszünnének zúgolódni.
Hadd mondjam el miért van ilyen kevés megelégedés a világon. Az egyszerű válasz az, hogy annyira kevés a tisztelet és az istenfélelem. Kevesen ismerik saját bűnüket; kevesen érzik érdemüket; ezért annyira kevesen elégedettek azzal amilyük van. Az alázat, önismeret, saját abszolút hitványságunk és romlottságunk világos felismerése; ezek a megelégedés igazi gyökerei.
Hadd mondjam el, mit kell tegyél ha megelégedett szeretnél lenni. Ismerned kell saját szívedet, keresd, hogy Isten legyen osztályrészed, legyen Krisztus a Megváltód, és használd Isten Szavát mindennapi eledelként. A megelégedést Jézus Krisztus lábainál kell megtanulni. Akinek Isten a barátja, és a Menny az otthona – ki tudja várni a javait, és meg tud elégedni a kevéssel idelent.

Szólj hozzá!

Címkék: j. c. ryle


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása